Asterix falujába félelmet nem ismerő viking harcosok érkeznek. Úgy hallották, a félelem szárnyakat ad, ezért ide jöttek, hogy megtudják, mit is jelent félni. A kis gall falu lakóit azonban csak egyetlen dolog tartja félelemben: hogy egyszer rájuk szakad az ég. A vikingek terve tehát kudarcba fullad, míg nem futnak össze a gyáva Bögyörisszel. Elrabolják a fiút, ezt viszont Asterix és Obelix nem hagyhatják szó nélkül…
Mi is az Asterix és a vikingek?
Az Asterix és a vikingek egy 2006-ban készült francia-dán animációs film, amely a világhírű Asterix képregénysorozat nyolcadik filmfeldolgozása. A film a nagy klasszikus Asterix-történetek egyikét, az Asterix és a normanok című képregényt dolgozza fel szabadon, és olyan kalandot mesél el, amely tele van humorral, izgalommal és tanulsággal. A film különlegessége, hogy modern elemeket is beépít a történetbe, így a mai gyerekek számára is könnyen érthető és szórakoztató.
A történet középpontjában Asterix és Obelix áll, akik ezúttal azzal a feladattal szembesülnek, hogy a falujuk főnökének unokaöccséből, Bögyörixből igazi harcost neveljenek. Ám a Parisiumból érkező fiatalember inkább a zenét és a táncolást szereti, mint a harcot. Eközben viking harcosok érkeznek Gallia partjaihoz, akik azt hiszik, hogy a félelem szárnyakat ad, és ezért keresik a félelem bajnokát, hogy megtanulhassanak repülni.
A film 2006. április 12-én mutatkozott be Franciaországban, Magyarországon pedig 2006. október 5-én láthatták a mozilátogatók. A produkció Stefan Fjeldmark és Jesper Møller rendezésében készült, és több mint négy évig tartott a munkálat, amely során 22 millió euróból valósították meg a filmet.
A mese története
Bögyörix érkezése
A történet akkor kezdődik, amikor Hasarengazfix, a gall falu főnöke meglátogatja testvérét Parisiumban, a mai Párizs elődjében. Itt él az unokaöccse, Bögyörix, aki inkább szereti a kényelmes városi életet, mint a harci művészeteket. A főnök úgy dönt, hogy unokaöccsét elküldi a faluba, hogy Asterix és Obelix igazi férfit faragjanak belőle. Bögyörix azonban nem sok lelkesedést mutat a kemény tréningek iránt.
A fiatalember igazi kihívást jelent a két hősnek. Bögyörix vegetáriánus, ami óriási meglepetés Obelix számára, aki imádja a vadkanpecsenyét. A fiú egy galambot is magával hoz, amellyel üzeneteket küld a városi lányoknak – ez a madár a modern SMS-ek paródiája a filmben. Bögyörix azt is elutasítja, hogy igya a falu varázsitalából, amely emberfeletti erőt ad a galloknak.
Asterix és Obelix mindent megpróbálnak, hogy a fiúból harcos legyen. Próbálják megtanítani neki a harcművészeteket, a vadászatot és a gall hagyományokat, de Bögyörix csak egyre félelmetesebb helyzetekbe kerül, és egyre jobban bebizonyítja, hogy mennyire is gyáva. A fiú még büszkén ki is jelenti magáról, hogy ő a félelem bajnoka, ami később fontos szerepet játszik a történetben.
A vikingek küldetése
Eközben a távoli északon viking harcosok unják már a fosztogatást. Timandahaf, a viking törzs főnöke frusztrált, mert amikor megérkeznek egy-egy településre, az emberek már rég elmenekültek onnan. Titkográf, a törzs bölcse és jósa megmagyarázza, hogy az emberek azért tudnak elszökni előlük, mert „a félelem szárnyakat ad”. Timandahaf azonban félreérti ezt a mondást, és azt hiszi, hogy ez szó szerint igaz.
A viking főnök úgy dönt, hogy meg kell találniuk a félelem bajnokát, aki megtaníthatja őket repülni. Ha ugyanis a vikingek is megtanulnak félni, akkor szárnyakat kapnak, és így legyőzhetetlenné válnak. Titkográf, aki titokban hatalomra vágyik, kihasználja a helyzetet. Azt javasolja, hogy Galliába utazzanak, mert ott bizonyára megtalálják, akit keresnek – hiszen a rómaiak ellen harcoló gallok biztosan félelmet éreznek.
A viking hajó útnak indul, de Timandahaf meglepődve fedezi fel, hogy a lánya, Abba is velük tartott. A lány férfiruhába öltözött, és titokban beszökött a hajóra, mert ő is részt akart venni a kalandban. Bár az apja haragos, végül elfogadja, hogy Abba is velük utazzon.
Bögyörix elrablása
Amikor a vikingek megérkeznek Gallia partjaihoz, a gall falu közelében kötnek ki. Titkográf elárulja ostoba fiának, Olafnak, hogy ha sikerül elfogniuk a félelem bajnokát, akkor Olaf feleségül veheti Abbát, és így közelebb kerülhet a hatalomhoz. Olaf pedig olyan hülye, hogy elhiszi apja tervét, és örömmel vállalkozik a feladatra.
Olaf éppen akkor figyeli meg Bögyörixet, amikor a fiú megint gyávaságot mutat. A viking ifjú meghallgatja Bögyörix beszélgetését Asterixszel és Obelixszel, és amikor a fiú azt mondja, hogy ő a félelem bajnoka, Olaf úgy dönt, hogy ez az ember, akit keresnek. A viking elrabolja Bögyörixet, és visszaviszi a viking településre.
Asterix és Obelix hamar észreveszik, hogy Bögyörix eltűnt, és azonnal a nyomába erednek. A két hős tudja, hogy Hasarengazfix nemsokára meglátogatja őket, és ha kiderül, hogy az unokaöccs eltűnt, nagy baj lesz. Ezért Asterix és Obelix elindulnak Norvégiába, hogy megmentsék a fiút.
Szerelem és árulás
A viking településen Bögyörix találkozik Abbával, és azonnal egymásba szeretnek. Abba különleges lány, aki nem fogadja el a női szerepekre vonatkozó hagyományos szabályokat, és harcolni akar, mint a férfiak. Bögyörix és Abba között szép kapcsolat alakul ki, és a fiú már nem is akar elmenni a vikingek közül.
Timandahaf úgy dönt, hogy tesztelik Bögyörixet, hogy valóban tud-e repülni. A vikingek ledobják a fiút egy szikláról, de természetesen nem történik semmi – Bögyörix nem repül. Azonban Titkográf titkos terve szerint fia, Olaf egy kötelet erősít a fiúhoz, ami miatt úgy tűnik, mintha a ködben lebegne. A vikingek elhiszik, hogy Bögyörix valóban a félelem bajnoka, és sietnek Olaf és Abba esküvőjének előkészítésére.
Eközben Asterix és Obelix megérkeznek a viking településre, és megmentik Bögyörixet. Ám a fiú nem akar visszamenni Galliába, mert szerelmes Abbába. Bögyörix végül titokban iszik a varázsitalból, amelyet Asterix és Obelix magukkal hoztak, és visszaúszik a viking faluba, hogy megmentse Abbát a házasságtól.
A nagy menekülés
Bögyörix hősiesen megmenti Abbát, és a varázsital erejével sikerül elmenekülniük. A fiú egy zseniális ötlettel elkészít egy vitorlát és egy árbocot, és ezzel a szerkezettelrepülni kezd – tulajdonképpen egy sárkányrepülőt épít. A vikingek megdöbbenve látják, hogy Bögyörix valóban repül, és rájönnek, hogy mégsem a félelem, hanem valami más adhat szárnyakat az embernek.
Titkográf és Olaf árulása kiderül, és a vikingek megvetik őket a hazugságaikért. Timandahaf megbocsát lányának, és elfogadja Bögyörixet mint leendő vejét. A vikingek Asterixékkel együtt visszautaznak a gall faluba, hogy megünnepelik Bögyörix és Abba esküvőjét.
Az esküvőn minden jól megy, amíg Hangjanix, a falu bárdje el nem kezd énekelni. Az ő borzalmas éneke valóban félelmet kelt a vikingekben, akik azonnal elmenekülnek. Asterix megkérdezi Mágicoturmixtól, a druida mestertől, hogy mire jó a félelem. Mágicoturmix bölcsen azt feleli, hogy az igazi bátorság a félelmek legyőzése, és ez az üzenet zárja le a film történetét.
Szereplők a filmben
A gall hősök
Asterix a film főhőse, egy ügyes és okos gall harcos, aki híres arról, hogy mindig megtalálja a megoldást a legbonyolultabb helyzetekben is. Asterix kicsi termetű, de hatalmas szíve van, és mindig készen áll arra, hogy segítsen másoknak. A filmben az ő feladata, hogy Bögyörixből igazi férfit neveljen, ami nem is olyan egyszerű feladat. Asterix türelmes, de néha még ő is kétségbe esik a fiú gyávasága miatt.
Obelix Asterix legjobb barátja és hűséges társa minden kalandban. Obelix hatalmas termetű és hihetetlen erős, mert amikor még kicsi volt, beleeségett a varázsital üstjébe. Azóta állandó hatása van neki, így már nem is szabad innia a varázsitalból. Obelix egyszerű gondolkodású, de jószívű óriás, aki imádja a vadkanpecsenyét és a verekedést. A filmben ő próbálja Bögyörixet megtanítani a harcművészetekre, de hamar frusztrálttá válik.
Bögyörix (eredeti nevén Justforkix) a történet központi szereplője, Hasarengazfix főnök unokaöccse. A Parisiumban nevelkedett fiatalember modern gondolkodású, vegetáriánus, és inkább a zenét és a táncolást szereti, mint a harcot. Bögyörix eleinte gyáva és arrogáns, de a kalandok során megváltozik és bátrabb lesz. A filmben ő képviseli a modern fiatalságot, aki más értékekkel rendelkezik, mint az idősebb generáció.
A viking karakterek
Timandahaf a vikingek főnöke, egy hatalmas és erős harcos, aki azonban nem a legélesebb elméjű. Félreérti bölcse szavait, és azt hiszi, hogy ha megtanul félni, akkor repülni fog tudni. Timandahaf szigorú apa, aki eleinte nem akarja, hogy lánya részt vegyen a kalandban, de végül elfogadja Abba akaratát. A főnök végül megérti, hogy a szerelem fontosabb, mint a hagyományok.
Abba Timandahaf lánya, egy bátor és független gondolkodású viking lány. Abba nem fogadja el a női szerepekre vonatkozó hagyományos szabályokat, és harcolni szeretne, mint a férfiak. Titokban beszökik apja hajójára, hogy részt vegyen a kalandomban. Abba és Bögyörix között igazi szerelem alakul ki, és a lány fontos szerepet játszik abban, hogy Bögyörix bátrabb legyen.
Titkográf (eredeti nevén Cryptograf) a vikingek bölcse és jósa, aki titokban hatalomra vágyik. Ravasz és manipulatív karakter, aki kihasználja Timandahaf tudatlanságát, hogy saját céljait elérje. Titkográf azt tervezi, hogy fia, Olaf feleségül vehesse Abbát, így közelebb kerülhessenek a hatalomhoz. A karakter a film negatív szereplője, aki végül lelepleződik.
Olaf Titkográf hülye fia, aki vakon követi apja utasításait. Olaf ostoba és ügyetlen, és könnyen befolyásolható. A filmben őt választják ki, hogy elfogja a félelem bajnokát, és feleségül vegye Abbát. Természetesen Olaf terve kudarcot vall, és a végén megalázva távozik.
További fontos szereplők
Mágicoturmix (eredeti nevén Panoramix) a gall falu bölcs druidája, aki a híres varázsitalt készíti. Mágicoturmix mindig bölcs tanácsokkal látja el a falu lakóit, és a film végén ő mondja ki a történet legfontosabb üzenetét: az igazi bátorság a félelmek legyőzésében rejlik. A karakter a filmben kevesebb szerepet kap, mint más Asterix-történetekben.
Hasarengazfix (eredeti nevén Vitalstatistix) a gall falu főnöke, egy büszke és hatalmas harcos, aki pajzson hordoztatja magát a faluban. Ő küldi unokaöccsét, Bögyörixet a faluba, hogy igazi férfit neveljenek belőle. Hasarengazfix szigorú, de справедливый vezető, aki csak a legjobb akar unokaöccse számára.
Hangjanix (eredeti nevén Cacofonix) a falu bárdje, akinek éneke borzalmasan rossz. A film végén az ő éneke riasztja el a vikingeket, mert valódi félelmet kelt bennük. Hangjanix karaktere fontos szerepet játszik a történet humorában és a befejezésben.
Érdekességek a film mögött
A film elkészítése
Az Asterix és a vikingek elkészítése több mint négy évet vett igénybe, és a produkció költségvetése 22 millió euró volt, ami akkoriban jelentős összegnek számított egy európai animációs film esetében. A film 1300 különböző felvételből áll össze, több mint 100 ezer rajzból és több száz háttérből, amelyeken háromszáz-ötszáz ember dolgozott összesen.
A filmet Stefan Fjeldmark és Jesper Møller rendezte, akik modern elemekkel szerették volna frissíteni az Asterix-szériát. A produkció francia-dán együttműködésben jött létre, és a 2D-s számítógépes animáció technikáját használták, ami akkor még nem volt olyan általános, mint ma. A film vizuális stílusa hűséges maradt az eredeti képregények rajzstílusához, de modernebb animációs megoldásokat alkalmaztak.
A film zenéjét Alexandre Azaria szerezte, aki modern pop és hip-hop elemeket is beépített a zenei aláfestésbe. Ez akkoriban szokatlan volt egy Asterix-filmben, de a cél az volt, hogy a fiatalabb generáció számára is vonzó legyen a produkció. A filmben hallható például a „Get Down on It” című Kool and the Gang sláger, az „Eye of the Tiger” a Survivortól, és a „Super Freak” Rick Jamestől feldolgozva.
Az eredeti képregény adaptálása
A film az Asterix és a normanok című képregényen alapul, amelyet René Goscinny írt és Albert Uderzo rajzolt. A képregény először 1966-ban jelent meg, és az Asterix-sorozat egyik klasszikus darabja. A film azonban csak a fő cselekményszálat vette át a képregényből, és számos új elemet adott hozzá a történethez.
Az egyik legnagyobb változtatás, hogy a filmben megjelenik Abba karaktere, Timandahaf lánya, aki a képregényben nem szerepel. Abba és Bögyörix szerelmi szála teljesen új kitaláció, amely romantikus elemekkel gazdagítja a történetet. Emellett a film modernebb technológiai utalásokat is tartalmaz, például az SMS-galambot, ami a mai mobiltelefon-használat paródiája.
A film készítői azt szerették volna, hogy az Asterix-történet releváns maradjon a 2000-es évek gyermekei számára is, ezért olyan elemeket építettek be, amelyek közelebb hozzák a történetet a modern világhoz. Ez néhány rajongó körében vitákat váltott ki, mert egyesek úgy érezték, hogy ezek a változtatások eltávolítják a filmet az eredeti képregények szellemétől.
A szinkronizálás és a hangok
Az Asterix és a vikingek érdekessége, hogy az angol verzió készült el elsőként, és amerikai színészek adták a karakterek hangját. Ez szokatlan volt, mivel a korábbi Asterix-filmek általában francia nyelvű produkciók voltak. Az angol verzióban Paul Giamatti szólaltatta meg Asterixet, Brad Garrett Obelixet, míg Sean Astin Bögyörixet és Evan Rachel Wood Abbát.
A magyar szinkron is kiemelkedő minőségű volt. Asterix hangját Galkó Balázs, Obelixét Gesztesi Károly adta, aki tökéletesen megragadta a karakter egyszerű, de jószívű természetét. Bögyörixet Varga Gábor szólaltatta meg, míg Abbát Gubás Gabi. Különleges érdekesség, hogy Olaf karakterét Ganxsta Zolee, a híres magyar rapper szinkronizálta, ami modern humorral gazdagította a magyar verziót.
A film francia változatában Roger Carel szólaltatta meg Asterixet, aki már évtizedek óta adja a karakter hangját, és igazi legendává vált az Asterix-szinkronizálás történetében. Jacques Frantz Obelixet szinkronizálta, szintén évtizedek óta, így a francia nézők számára ismerős és szeretett hangokat hallhattak a filmben.
Fogadtatás és üzenetek
A film fogadtatása vegyes volt. Sokan dicsérték a látványt, az animációt és a hangszínészek munkáját, de voltak olyan kritikusok, akik úgy érezték, hogy a modernizálás túl messzire ment. Egyesek szerint a pop zenék és a modern technológiai utalások elveszik az eredeti Asterix-történetek báját.
A film azonban fontos üzeneteket közvetít. Az egyik központi téma a generációk közötti különbségek elfogadása. Bögyörix és a gall falu lakói között lévő szakadék azt mutatja meg, hogy a fiatalabb és idősebb generációk mennyire másként gondolkodnak. A film azt üzeni, hogy fontos megérteni és elfogadni ezeket a különbségeket, és nem szabad megpróbálni mindenkiből ugyanazt a típusú embert faragni.
A másik fontos üzenet a nők helyzetéről szól. Abba karaktere azt képviseli, hogy a nők is lehetnek bátor harcosok, és nem szabad őket korlátozni hagyományos női szerepekbe. A film ezzel a mai napig aktuális témát hozott fel, és fontos üzenetet közvetített a gyerekeknek és fiataloknak a nemek közötti egyenlőségről.
A film hatása és öröksége
Az Asterix és a vikingek 2006-os bemutatása után számos országban vetítették, és bár nem lett akkora siker, mint néhány korábbi Asterix-film, mégis fontos része lett a franchise történetének. A film Hollandiában például 361 747 eurót hozott a pénztáraknál, ami nem számított kiugró eredménynek, de stabil nézőközönséget vonzott.
A film Magyarországon is népszerű lett, és azóta több televíziós csatornán is sugározták, köztük az RTL Klub, a Duna TV, a Cool, és a Minimax. A film DVD-n is megjelent, így az otthoni nézők is újra és újra megnézhetik a történetet.
Az Asterix és a vikingek fontos kísérlet volt arra, hogy az Asterix-franchise modern közönség számára is vonzó maradjon. Bár a film nem volt hibátlan, és sok rajongó vegyes érzelmekkel fogadta a modern elemeket, mégis sikerült elérni, hogy a fiatalabb nézők is megismerjék és megszeressék Asterixet és Obelixet. A film bebizonyította, hogy az Asterix-történetek még mindig relevánsak lehetnek, ha megfelelően adaptálják őket a kor elvárásaihoz.
Összegzés
Az Asterix és a vikingek egy izgalmas és szórakoztató családi film, amely a klasszikus Asterix-történetek világát modernizálja. A film Bögyörix kalandját meséli el, aki gyáva fiatalemberből bátor hőssé válik, és közben rátalál az igaz szerelemre is. A történet tele van humorral, izgalommal és fontos üzenetekkel a bátorságról, a generációk közötti különbségekről és a nemek egyenlőségéről.
A film látványos animációja, a kiváló szinkronizálás és a modern zenei elemek miatt különleges helyet foglal el az Asterix-filmek sorában. Bár nem mindenki fogadta lelkesedéssel a modern változtatásokat, a film mégis sikeresen mutatta be Asterixet és Obelixet egy új generációnak. Az Asterix és a vikingek olyan mese, amely generációkon átívelve szórakoztatja a nézőket, és emlékeztet bennünket arra, hogy az igazi bátorság nem a félelem hiányát jelenti, hanem annak legyőzését.
