Időszámításunk előtt 50-ben Galliát sűrű erdők borították. Julius Cézár meghódítja a területet és a római birodalom részévé teszi. Van azonban egy kis falucska, amit még nem sikerült bevenniük a rómaiaknak. Julius aggódik, hogy a falu képes lesz örökké megőrizni önállóságát, ezért üzletet köt Asterixszel és barátaival. Ha kiállják a 12 próbát, Cézár az egész Római birodalmat nekik adja. Amennyiben viszont kudarcot vallanak, muszáj lesz behódolniuk Cézárnak…
Asterix tizenkét próbája: A legyőzhetetlen gallok legviccesebb kalandja
Üdvözlünk a képregények és rajzfilmek varázslatos világában, ahol egy apró gall falu lakói dacolnak a hatalmas Római Birodalommal! Ez a történet, az Asterix tizenkét próbája, egyike a legkedveltebb és legmulatságosabb kalandoknak, amelyben a két bátor gall hős, Asterix és Obelix ismét bebizonyítja, hogy a ravaszság és a barátság ereje minden akadályt legyőz. Tarts velünk egy utazásra, amely tele van nevetéssel, izgalommal és persze rengeteg vaddisznósülttel!
A történet Kr. e. 50-ben játszódik, amikor Julius Caesar, Róma hatalmas vezére már meghódította szinte egész Galliát. Egyetlen apró, tengerparti falu azonban makacsul ellenáll a római légióknak. A falu lakói egy csodafőzetnek köszönhetik emberfeletti erejüket, amelyet a druidájuk, Panoramix készít. A római katonák újra és újra kudarcot vallanak, és lassan elterjed a pletyka, hogy ezek a gallok talán nem is emberek, hanem istenek. Caesar, hogy véget vessen a kínos helyzetnek, egy ravasz tervet eszel ki.
„Ha ezek a gallok valóban istenek, akkor bizonyítsák be! Ki kell állniuk tizenkét próbát, amelyeket én magam állítok össze Herkules legendás feladatai mintájára. Ha sikerrel járnak, elismerem isteni mivoltukat, és átadom nekik a Római Birodalmat!”
Ez a kihívás jelenti az Asterix tizenkét próbája című klasszikus rajzfilm kezdetét. A film 1976-ban készült, és azóta is töretlen népszerűségnek örvend, hiszen nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek számára is rengeteg humort és szórakozást kínál. A történet különlegessége, hogy nem egy már meglévő képregény alapján készült, hanem önálló forgatókönyvet kapott, és csak később adaptálták képregény formájában.
A kihívás: Julius Caesar ravasz ajánlata
A római táborokban egyre nagyobb a tanácstalanság. A katonák, akiket újra és újra csúfosan elvernek a gallok, már nem tudják, mit gondoljanak. Lehet, hogy a falu lakói tényleg istenek? A gondolat maga is képtelenségnek tűnik, de más magyarázatot nem találnak a gallok legyőzhetetlenségére. A hír eljut egészen Julius Caesarig, aki úgy dönt, a végére jár a dolognak. Nem használhatja a nyers erőt, mert az eddig sem vezetett eredményre, ezért cselhez folyamodik.
Caesar személyesen megy el a gall falu elé, és kihirdeti ajánlatát. A falu két legjobb harcosának tizenkét, emberi ésszel szinte teljesíthetetlennek tűnő próbát kell kiállnia. Ezeket a feladatokat a görög mitológia hősének, Herkulesnek a tizenkét munkája ihlette, de Caesar modernizálta és saját szájíze szerint alakította őket. A tét hatalmas: ha a gallok győznek, Caesar leteszi a fegyvert, és átadja nekik az egész Római Birodalmat. Ha viszont elbuknak, a falunak örökre be kell hódolnia Rómának.
A falu vezére, Abraracourcix (Hasarengazfix) és a többi gall először csak nevetnek az ajánlaton, de aztán felismerik a lehetőséget. Ha sikerrel járnak, örökre megszabadulnak a rómaiaktól. Természetesen a falu legbátrabb és legleleményesebb harcosa, Asterix, és elválaszthatatlan, hatalmas erejű barátja, Obelix vállalkozik a lehetetlennek tűnő küldetésre. Melléjük szegődik a római Caius Pupus, akinek az a feladata, hogy elkísérje és ellenőrizze őket a próbák során.
A két hős: Ismerd meg Asterixet és Obelixet!
A küldetés sikere két rendkívüli gall harcos vállán nyugszik. Bár első pillantásra nagyon különbözőnek tűnnek, barátságuk és összetartásuk legendás. Együtt bármilyen akadályt képesek legyőzni, legyen az egy római légió vagy egy mitológiai szörnyeteg. De kik is ők valójában?
Asterix a történet címszereplője, egy alacsony termetű, de annál nagyobb szívű és eszű harcos. Szárnyas sisakja és hatalmas bajsza azonnal felismerhetővé teszi. Asterix ereje nemcsak a varázsitalban rejlik, amelyet minden csata előtt megiszik, hanem a kivételes intelligenciájában és leleményességében is. Amikor a nyers erő csődöt mond, ő mindig előáll egy okos tervvel. Bátor, hűséges és mindig kiáll a barátaiért és a faluért.
Obelix Asterix legjobb barátja és állandó kísérője. Hatalmas termetével és csíkos nadrágjával tűnik ki a tömegből. Obelix foglalkozása menhírkészítő és -szállító, de a legtöbb idejét Asterix oldalán tölti kalandozással és rómaiak verésével. Különlegessége, hogy kiskorában beleesett a varázsitallal teli üstbe, így az ital hatása nála állandó. Éppen ezért Panoramix, a druida soha nem engedi, hogy igyon a főzetből. Obelix elképesztően erős, de emellett rendkívül jóindulatú és érzékeny lélek. Két dologért rajong igazán: a kiadós verekedésekért és a sült vaddisznóért. És persze ne feledkezzünk meg hűséges kiskutyájáról, Idefixről sem, aki mindenhová elkíséri őket.
A tizenkét próba: Egy kaland, ami próbára tesz mindent
Asterix és Obelix Caius Pupus vezetésével nekivágnak, hogy teljesítsék a tizenkét próbát. Minden egyes feladat újabb és újabb kihívás elé állítja őket, ahol nemcsak az erejükre, hanem az eszükre és az étvágyukra is szükségük lesz. Lássuk, milyen kalandok várnak rájuk!
1. Próba: A versenyfutás Mérinosszal, az olimpiai bajnokkal
Az első feladat egy látszólag egyszerű, mégis embert próbáló kihívás. Le kell győzni futásban Mérinoszt, a görög olimpiai bajnokot, aki olyan gyors, mint a szél. A verseny egy hatalmas stadionban zajlik, és Mérinosz elképesztő sebességgel startol. Asterix is beveszi a varázsitalt, és felveszi a versenyt a bajnokkal. A futás olyan őrült tempót diktál, hogy Mérinosz szinte rakétává változik, és már-már utolérhetetlennek tűnik.
Asterix azonban nemcsak gyors, hanem okos is. Látja, hogy puszta sebességgel nem biztos, hogy nyerhet. A hihetetlen iram közben Mérinosz annyira a sebességre koncentrál, hogy nem figyel a környezetére. Egy éles kanyarban Asterix egy pillanatra megtorpan, míg a görög bajnok egyenesen nekiszáguld egy almafának. Az ütközés akkora, hogy az összes alma a földre hullik. Asterix kényelmesen besétál a célba, miközben Mérinosz a csillagokat számolja. Az első próba teljesítve!
Caius Pupus hitetlenkedve jegyzi fel az eredményt. A gallok egy lépéssel közelebb kerültek a győzelemhez, de a neheze még csak most következik. Az első feladat megmutatta, hogy Asterix nemcsak az erejére, hanem a ravaszságára is számíthat.
2. Próba: A gerelyhajítás Kermesszel, a perzsa bajnokkal
A második próba ismét egy sportverseny, ezúttal a gerelyhajítás kerül sorra. Az ellenfél Kermesz, a perzsa bajnok, aki hihetetlen távolságokra képes elhajítani a gerelyt. Kermesz egy hatalmas dobással indít, a gerelye messze a horizonton túl landol. A rómaiak már biztosak a győzelmükben, hiszen ezt a dobást lehetetlen felülmúlni.
Ekkor lép színre Obelix. Míg Asterix inkább az eszével jeleskedik, Obelixnek a nyers erő a szakterülete. Egy laza, szinte unott mozdulattal elhajítja a saját gerelyét. A gerely fütyülve száll a levegőben, átszeli az óceánt, elsuhan Észak-Amerika felett, és meglep egy indiánt, majd tovább repülve végül körbeéri a Földet, és hátulról eltalálja Kermeszt. A perzsa bajnok döbbenten esik össze, a rómaiak pedig tátott szájjal bámulnak.
Caius Pupusnak be kell ismernie a vereséget. Obelix dobása annyira hihetetlen volt, hogy nem is lehet kérdés, ki a győztes. A második próba is a galloké, akik egyre magabiztosabban haladnak előre. A feladat humorosan mutatja be Obelix erejének mértékét, amely valóban isteninek tűnhet egy kívülálló számára.
3. Próba: A birkózás Cylindrique-kel, a germánnal
A harmadik próbatétel egy küzdősport, a birkózás. Az ellenfél Cylindrique, a germán óriás, a Teuton Erdő réme, aki állítólag mindenkit legyőz, aki az útjába kerül. A feladat Asterixre hárul, aki Cylindrique mellett szinte eltörpül. A germán birkózó annyira magabiztos, hogy felajánlja, megtanítja Asterixet egy-két fogásra.
Cylindrique megmutatja a „germán csomó” nevű fogást, és egy pillanat alatt úgy összecsomózza Asterix végtagjait, hogy a kis gall mozdulni sem bír. A helyzet reménytelennek tűnik. Asterix azonban, miközben tehetetlenül fekszik a földön, megkérdezi a germánt, hogy megmutatna-e neki más fogásokat is. Cylindrique készségesen beleegyezik, és miközben a különböző technikákat magyarázza és mutatja be saját magán, Asterix lassan kibogozza magát.
A kis gall megkéri a birkózót, hogy mutassa be a fogásokat egyszerre, lassan, hogy megértse őket. Cylindrique, aki nem a legélesebb elme, megpróbálja végrehajtani a lehetetlent, és a saját karjait és lábait kezdi csomózni. A végeredmény az, hogy a hatalmas germán egy mozdíthatatlan, élő csomóvá változik. Asterix ismét az eszével győzött. A harmadik próba is teljesítve!
4. Próba: Ellenállás a Gyönyörök Szigetének csábításának
A negyedik feladat nem fizikai erőt, hanem akaraterőt igényel. Hőseinknek el kell jutniuk a Gyönyörök Szigetére, és ellen kell állniuk az ott élő csábító szirének énekének. A sziget egy paradicsomi hely, tele vízesésekkel, egzotikus gyümölcsökkel és gyönyörű, nimfaszerű lényekkel, akik édes énekükkel próbálják maradásra bírni az utazókat.
Asterix és Obelix egy csónakkal érkeznek a szigetre, és a szirének azonnal körbeveszik őket. Különböző finomságokat kínálnak nekik, és dicsérik őket. A két gall hamar a bűvkörükbe kerül. Asterix már arról ábrándozik, hogy ő lesz a sziget istene, Obelix pedig élvezi a kényeztetést és a rengeteg ételt. Úgy tűnik, ez a próba végzetes lesz számukra.
Azonban Obelix egy idő után gyanút fog. Megkérdezi az egyik sziréntől, hogy van-e a szigeten sült vaddisznó. A szirén zavartan válaszolja, hogy nincsen. Obelix számára ez elfogadhatatlan. Egy hely, ahol nincs vaddisznó, nem lehet tökéletes! Dühösen közli Asterixszel, hogy azonnal menniük kell. Asterix, aki szintén kezdett belefáradni a sok édes semmittevésbe, egyetért. A szirének hiába próbálják visszatartani őket, a két hős elhagyja a szigetet. Obelix vaddisznó iránti szeretete megmentette őket!
5. Próba: Írisz, az egyiptomi hipnotizőr igéző tekintete
Az ötödik próba egy mentális párbaj. Asterixnek és Obelixnek el kell viselnie Írisz, a híres egyiptomi hipnotizőr igéző tekintetét. Írisz képes bárkit hipnotizálni, és rávenni, hogy azt tegye, amit csak akar. A feladat az, hogy ne engedjenek a hipnózisnak.
Írisz magabiztosan fogadja Asterixet. Elkezdi a hipnózist, és azt sugallja a kis gallnak: „Te egy vaddisznó vagy!”. Asterix azonban nem hagyja magát. Ahelyett, hogy engedelmeskedne, visszatámad. Utánozni kezdi a hipnotizőr mozdulatait, és ő kezdi el ismételgetni a mondatot, de már Írisznek címezve: „Te egy vaddisznó vagy!”
A helyzet gyorsan megfordul. Írisz, aki nincs hozzászokva, hogy valaki ellenáll neki, összezavarodik. Asterix egyre intenzívebben ismételgeti a szavakat, míg végül a hipnotizőr elhiszi, hogy ő maga egy vaddisznó. El kezd röfögni és négykézláb ugrálni a teremben. A próba ezzel teljesítve, Asterix ismét a saját fegyverével győzte le ellenfelét.
6. Próba: Mannekenpix, a titánok szakácsának lakomája
A hatodik feladat egy igazi kihívás… legalábbis egy átlagember számára. A két gallnak el kell fogyasztania Mannekenpix, a titánok belga főszakácsának teljes menüsorát. A szakács egy hegy belsejében él, és olyan ételeket készít, amelyek egy egész hadseregnek is elegendőek lennének.
A menü elképesztő: vaddisznó hagymával, egy egész ökör, egy borjú, egy birka, kaviár, egy teve, több tucat hal, egy elefánt és még sok más finomság. Caius Pupus biztos benne, hogy ezt a feladatot lehetetlen teljesíteni. Asterix valóban csak egy-két falatot eszik, mert tudja, hogy ez a próba Obelixnek való.
Obelix boldogan lát neki a lakomának. Sorra tűnnek el az ételek a tányérjáról. A hatalmas adagok meg sem kottyannak neki. Mannekenpix és a segédei döbbenten nézik, ahogy Obelix mindent megeszik. Amikor az utolsó fogás, egy zselével töltött olajbogyó is eltűnik, a szakács elismeri a vereségét. Obelix azonban még mindig éhesnek érzi magát, és megkérdezi: „És most jöhetne valami ennivaló?”. A hatodik próba is sikeresen zárult.
7. Próba: Túlélés a Szörny Barlangjában
A hetedik próba egy sötét és félelmetes helyre, a Szörny Barlangjába vezeti hőseinket. A feladat egyszerű: be kell menni, és élve ki kell jönni. A barlang bejáratánál egy tábla figyelmeztet a veszélyre, de Asterixet és Obelixet ez nem tántorítja el. Caius Pupus rettegve várja őket a bejáratnál.
A barlangban vaksötét van. A két gall egyre mélyebbre hatol, miközben azon tanakodnak, vajon milyen lehet a szörny. Obelix reménykedik benne, hogy ehető. Egy idő után furcsa zajokra lesznek figyelmesek, majd megpillantanak egy hatalmas, rémisztő árnyékot, amelynek vörösen izzanak a szemei. Ez a legendás Szörny!
Mielőtt azonban bármi történhetne, a barlangból puffanások, csattanások és Obelix elégedett morgása hallatszik ki. Néhány perccel később a két gall nyugodtan kisétál a barlangból. Asterix megkérdezi Obelixet, milyen volt a szörny. Obelix egy hatalmasat böfög, és azt válaszolja: „Finom volt, de egy kicsit rágós.” A hetedik próba is teljesítve, bár a Szörny rejtélye örökre titok marad.
8. Próba: Az „A38-as Igazolvány” megszerzése
A nyolcadik próba a film egyik legemlékezetesebb és leginkább szatirikus jelenete. A feladat látszólag egyszerű: meg kell szerezni egy „A38-as igazolvány” nevű hivatalos papírt egy hatalmas, emeletes hivatali épületben. Ez az épület azonban „A Hely, Amely Megőrjít”, a bürokrácia útvesztője.
Asterix és Obelix belépnek a hivatalba, és egy végtelennek tűnő labirintusban találják magukat. Minden ablakhoz küldik őket, de sehol sem tudnak segíteni. Az egyik ügyintéző a másikhoz irányítja őket, egyik emeletről a másikra. Az információk ellentmondásosak, a nyomtatványok hiányoznak, a hivatalnokok pedig unottan és segítőkészség nélkül végzik a munkájukat. A helyzet annyira frusztráló, hogy Caius Pupus is lassan elveszíti az eszét.
Amikor már úgy tűnik, hogy ők is megőrülnek, Asterixnek zseniális ötlete támad. Odamegy az egyik ablakhoz, és egy nem létező, „A39-es körlevélre” hivatkozva egy „B65-ös hajózási engedélyt” kér. A hivatalnokok soha nem hallottak ilyenről, de mivel a bürokrácia nem ismerheti el a saját hiányosságait, pánik tör ki. Mindenki a nem létező papírt kezdi keresni, és a tökéletes rendben működő őrület helyét átveszi a totális káosz. Végül a főnök, hogy véget vessen a felfordulásnak, odaadja Asterixnek az A38-as igazolványt, csak hogy megszabaduljon tőlük. A bürokrácia legyőzve!
9. Próba: Átkelés a krokodilokkal teli szakadékon
A kilencedik feladat ismét a bátorságot és az ügyességet teszi próbára. Egy mély szakadék felett kell átkelni, amelynek alján vérszomjas krokodilok várják az áldozatokat. Az átkelést egy láthatatlan kötél nehezíti, amelyet csak Caius Pupus lát, mivel ő tudja, hol van.
Asterix és Obelix elindulnak a semmiben. Először bizonytalanul lépkednek, majd egyre magabiztosabban, szinte táncolva haladnak előre. A mélyben a krokodilok már türelmetlenül várják őket. A két gall azonban nem esik pánikba. Amikor a kötél hirtelen elszakad (vagy talán soha nem is volt?), lezuhannak a krokodilok közé.
Caius Pupus már a legrosszabbtól tart, de a szakadékból hamarosan verekedés zaja hallatszik. Néhány pillanattal később a két gall sértetlenül kimászik a szakadékból, miközben a krokodilokból Obelix bőröndöket és táskákat készített. A próba sikeres, és a gallok ismét bizonyították, hogy semmi sem állíthatja meg őket.
10. Próba: A Tiszteletre Méltó Öreg rejtvénye
A tizedik próba helyszíne egy magas, hófödte hegycsúcs. A feladat az, hogy felmásszanak a hegyre, és helyesen válaszoljanak a Heg csúcsán élő Tiszteletre Méltó Öreg rejtvényére. A hegymászás már önmagában is kimerítő, de a java még hátravan.
Amikor felérnek a csúcsra, egy barlangban egy bölcsnek tűnő, hosszú szakállú öregember fogadja őket. Az Öreg elmondja, hogy egy nagyon nehéz, isteni bölcsességet igénylő rejtvényt fog feltenni. Elővesz két vászondarabot, és megkérdezi Asterixet, hogy melyiket mosták az Olümposz isteneinek legendás mosószerével.
Asterix egy pillanatig sem habozik. Megtapintja mindkét anyagot, és magabiztosan rámutat az egyikre, mondván: „Ez a vászon puhább, kevésbé durva a tapintása, és a friss tavaszi rét illatát árasztja. Ezt mosták az Olümposz mosószerével.” A válasz helyes. A jelenet valójában egy korabeli mosószerreklám paródiája, ami humorosan mutatja be, hogy a „modern” világ már az istenekhez is elért. A tizedik próba is teljesítve.
11. Próba: Egy éjszaka a Kísértetek Síkságán
A tizenegyedik feladat egy hátborzongató éjszakai kalandot ígér. Asterixnek és Obelixnek egy éjszakát kell eltöltenie a Kísértetek Síkságán, ahol a legenda szerint éjszakánként elesett római légiósok szellemei kísértenek. Caius Pupus rettegve búcsúzik el tőlük, biztos benne, hogy soha többé nem látja őket.
A két gall sátrat ver, és megpróbál aludni. Éjfélkor valóban megjelennek a kísértetek. Egy egész római légió szelleme vonul fel, láncokat csörgetve és kísérteties hangokat hallatva. A céljuk az, hogy halálra rémisszék a két hőst. A tervük azonban visszafelé sül el.
Obelix felébred a zajra, és dühösen rászól a szellemekre, hogy hagyják abba a lármázást, mert aludni szeretnének. A szellemek meglepődnek, de folytatják a kísértést. Asterix ekkor közbelép, és elkezdi szidni a rómaiakat, amiért még holtukban is ilyen fegyelmezetlenek és zajosak. A szellemek annyira meglepődnek és megsértődnek a kritikán, hogy szégyenükben eltűnnek. A síkságon ismét csend honol, és a két gall nyugodtan alszik tovább. A próba sikeresen zárult.
12. Próba: Túlélés a római Cirkuszban
Az utolsó, tizenkettedik próba a legnagyobb és leglátványosabb. Caesar, aki már biztos a gallok kudarcában, elhívja őket Rómába, a hatalmas Colosseumba. A feladat az, hogy túléljék a cirkuszi játékokat. Az arénában gladiátorok, vadállatok – oroszlánok, elefántok – várnak rájuk.
Caesar azonban nem tudja, hogy a gallok nem egyedül érkeztek. Asterix és Obelix magukkal hozták az egész falut! Amikor a kapuk megnyílnak, nemcsak a két hős, hanem az összes gall berohan az arénába, kezükben a varázsitalos kulacsokkal. A véres küzdelem helyett egy hatalmas, vidám káosz veszi kezdetét.
A gallok a gladiátorokkal inkább sportmérkőzéseket játszanak, az állatokat megszelídítik, és az egész Colosseumot egy hatalmas játszótérré változtatják. A római közönség először döbbenten figyeli az eseményeket, majd egyre jobban élvezi a szokatlan műsort. A végeredmény egy fergeteges gall buli Róma szívében. Az utolsó próba is teljesítve, méghozzá stílusosan.
A diadal és a következmények
Miután a gallok mind a tizenkét próbát sikeresen teljesítették, Caesar kénytelen elismerni a vereségét. Nincs más választása, mint betartani az ígéretét. Egy ünnepélyes ceremónia keretében átadja a galloknak a Római Birodalom feletti uralmat jelképező babérkoszorút, és kijelenti, hogy ők valóban istenek.
A hatalomátvétel után Caesar visszavonul egy csendes villába Kleopátrával, hogy élvezze a nyugdíjas éveit. Caius Pupus, aki végigkísérte a gallokat, a Gyönyörök Szigetén telepszik le a szirének között. A gallok pedig… nos, a gallok nem igazán tudnak mit kezdeni a hatalmas birodalommal. Egy rövid tanakodás után úgy döntenek, hogy a kormányzás túl unalmas, és inkább hazatérnek a falujukba.
A történet a hagyományokhoz híven egy hatalmas lakomával zárul a csillagos ég alatt. Az egész falu együtt ünnepel, esznek, isznak, táncolnak, és élvezik a szabadságot. A békés idillt csak a kikötözött és elnémított falu dalnokának, Hangjanixnak a szenvedése árnyékolja be. A gallok ismét bebizonyították, hogy számukra a saját kis falujuk és a barátaik a legfontosabbak a világon.
Érdekességek és kulisszatitkok a filmről
Az Asterix tizenkét próbája több szempontból is különleges helyet foglal el az Asterix-kalandok sorában. Ahogy korábban említettük, ez az egyetlen történet, amely nem képregényen alapul, hanem kifejezetten a filmvászonra íródott. A film rendezői az Asterix-univerzum megalkotói, René Goscinny és Albert Uderzo voltak, akik egyedi humort és látásmódot vittek a filmbe.
A film tele van szatirikus utalásokkal, amelyek a felnőtt nézők számára is élvezetessé teszik. A Hivatal, Amely Megőrjít, a modern bürokrácia tökéletes paródiája. A Tiszteletre Méltó Öreg rejtvénye a fogyasztói társadalom és a reklámok világát figurázza ki. Ezek a finom poénok és társadalomkritikai elemek teszik a filmet időtálló klasszikussá.
A karakterek hangjait a francia szinkronszínészet legnagyobbjai adták. Roger Carel, aki Asterix hangja volt, ebben a filmben nemcsak a kis gallt, hanem Idefixet és Caius Pupust is megszólaltatta. A film zenéje és animációs stílusa is hozzájárult a sikerhez, a hetvenes évek rajzfilmjeinek jellegzetes, máig szerethető látványvilágát hozva.
Miért szeretjük ma is az Asterix tizenkét próbáját?
Az Asterix tizenkét próbája több mint egy egyszerű rajzfilm. Ez egy történet a barátságról, a bátorságról és arról, hogy a leglehetetlenebbnek tűnő helyzetekből is van kiút, ha az ember használja az eszét és számíthat a barátaira. A film humora kortalan, a karakterek szerethetőek, a kalandok pedig izgalmasak és tanulságosak.
Asterix és Obelix kalandjai megmutatják, hogy nem a méret vagy az erő a legfontosabb, hanem a leleményesség és a jó szív. A tizenkét próba során a két hős nemcsak a rómaiakat, hanem a mitológiai lényeket és a modern világ abszurditásait is legyőzi. Teszik mindezt olyan könnyedséggel és humorral, ami minden korosztály számára élvezetessé teszi a történetet.
Ez a rajzfilm egy igazi klasszikus, amelyet újra és újra érdemes megnézni. Emlékeztet minket arra, hogy a nevetés a legjobb fegyver, és hogy egy jó baráttal és egy adag sült vaddisznóval az oldalunkon nincs olyan kihívás, amit ne tudnánk legyőzni. Ahogy a gallok mondanák: „Ezek a rómaiak őrültek!”, de a kalandjaik örökké szórakoztatóak maradnak.
